Az üzenet elküldéséhez írd be számokkal, mennyi 2 x 5 a lenti mezőbe.

Bejelentkezés Legyél klubtag!
Tandíj Autósiskola

Miért nem lehetséges minimum tandíjat meghatározni.

2015-09-11 21:30:21

Oktatók közötti beszélgetéseken, valamint internetes fórumokon gyakran lehet olyan felvetésekkel találkozni, hogy miért nincs a mi szakmánkban olyan, hogy minimálár, vagy hatósági ár, vagy minimálbér.

Közgazdász kollégánk segítségét kérve, elmagyarázzuk:


Magyarország alkotmányában a következő szerepel:

„M) cikk
(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

Ez gyakorlatilag azt rögzíti, hogy országunkban piacgazdaság van,

amelyben alapvető szempont a felek közös akarata. Így az állam, tisztelve a vállalkozás szabadságát, közvetlenül nem szól bele a gazdasági folyamatokba. Kivéve, ha azok tisztességtelenül zajlanak.

Az egész elv abból indul ki, hogy a kereslet kínálat folyamatában a piac önszabályozó. Senki nem kínál úgy árut, vagy szolgáltatást, hogy az számára gazdasági előnnyel ne járjon, azaz ráfizetéses. Így a termékeknek eleve létezik egy minimális ára, ugyanakkor a fogyasztó érdekeit az szolgálja, ha ezt a terméket minél kevesebb anyagi ráfordítással tudja megszerezni.

Mikor minősül valami tisztességtelennek?

Az 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartásról szól. Ebben részletes meghatározásra kerül az, hogy mit nem tehetünk a döntési szabadság nevében.

Így tilos az üzletfeleket megtéveszteni.

Ha valaki mégis ezt teszi, akkor ellene a törvény értelmében jogi eljárást lehet indítani.


De ez még nem ok arra, hogy hatósági árat alkalmazzanak, hiszen az ártörvény eleve így kezdődik:

„Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására.”

Tehát ez alapján csak akkor szól bele az állam az árakba, ha a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény rendelkezései alapján az adott visszaélések ellen már nem lehet másképpen fellépni.


A fenti gondolatsort a mi szakmánkra vetítve:

„Azért lenne jó hatósági ár bevezetése az autósiskolákban, mert vannak olyan iskolák, akik áron alul adják szolgáltatásaikat, ezzel az ügyfeleket becsapják, azaz tisztességtelen piaci magatartást gyakorolnak.” – hallani gyakran.

Még, ha ez az állítás igaz is, ez a helyzet teljességgel megoldható a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény alapján, hiszen amennyiben a fenti piaci szereplők valóban becsapják az ügyfeleiket, akkor ez ellen bíróságon el lehet, el is kell járni.

Sajnos harmadik szereplőként a magyar jogrendben nem elfogadható az az érvelés, hogy „becsapják őket, csak nem tudják…”. 
A tisztességtelen piaci magatartás megsértésének eljárását valakinek el kell indítania. Lehet az az ügyfél, lehet az akár a hatóság is, de egy konkurenciaként működő üzleti fél is.
De mint említettük ezek a tények bírósági eljárásban orvosolhatók, ez nem elég ok ahhoz, hogy az ártörvény beleavatkozzon a piaci magatartás szabadságba.


Arról nem beszélve, hogy rögtön felmerül a kérdés, hogyan tudja valaki áron alul adni az oktatást?

Hogyan tud egy oktató 1800 forintért vállalkozóként elvállalni egy órát?

Nyilvánvaló, hogy csak egyféleképpen, ha számára nem csupán 1800 forint bevétel realizálódik egy órára, vagy a költségeit ebből az összegből lefaragja. Például nem oktat csak húsz percet, vagy az óra nagy részében nem megy az autó. Ez valóban egy tisztességtelen piaci magatartás, hiszen átveri a tanulót, de a vállalkozás szabadságának szempontjából ez elsősorban az oktató és a tanuló közös ügye.

Hiszen a gazdasági verseny egyik lineáris alapeleme az, hogy

az olcsó szolgáltatás gyenge, míg a drágább jobb minőségű.

A fogyasztónak joga van ezt mérlegelve választani, illetve ha ennek ellenére átverve érzi magát, akkor ez ellen jogi lépéseket tehet.


A konkurencia annyit tehet, hogy:

  1. továbbra is minőségi szolgáltatást ad el drágábban
  2. csökkenti az árait – és akár ezzel együtt a szolgáltatásai színvonalát is – ameddig még megéri neki
  3. ha bizonyítani tudja a másik fél tisztességtelen piaci magatartását, akkor jogi eljárást kezdeményezhet.

Amíg ez a három megoldás minimum a rendelkezésére áll - és rendelkezésére áll! - , addig az ártörvény alapján nem lehetséges a hatósági ár meghatározása.

 

Új hozzászólás írása
Kedves Klubtag! Kérjük, hogy ezen a felületen csak a cikkhez szorosan kapcsolódó hozzászólásodat írd le. Egyéb témában a kérdéseidet a jobb oldalon található kérdőjel megérintése után teheted fel!

Hozzászólások

Petöcz Károly 2015.09.30

Egy normálisan működő gazdaságban is vannak szabályzó rendszerek. Éppen annak érdekében hogy a verseny ne torzítsa el az alapvető társadalmi értékeket. ( Tévedés azt hinni, hogy a verseny mindent megold! Mivel minden gazdaságot érdekek vezérlik, szabályozásra tetszik nem tetszik szükség van.) Erre, hogy a társadalmi értékek ( és nem érdekek!) érvényesülhessenek, találták ki az árszabályzást. Ez lehet: minimált ár, maximált ár, és hatósági ár. A minimált árat túlzott kínálat esetén lehet alkalmazni, (itt van egy nagy ellentmondás az oktatóhiány és az alacsony ár között) de mivel az oktatás ÁFA mentes a hatóságnak nem érdeke ezzel foglalkozni. Minimátl ár esetén is lehetséges a verseny de felfelé. Jobb szolgáltatás magasabb ár. Maximált árat a túlzott kereslet vagy szűkös kínálat esetén alkalmaznak a azért hogy az adott körülményekkel a spekulánsok ne tudjanak visszaélni. Hatósági árak vannak a közigazgatási díjaknál, illetékeknél, vagy ha alapvető szükségletet akarnak kielégíteni. (ekkor szinte mindig dotáció társul az intézkedéshez) Tehát szabályozásra, kontrollra minden rendszernek szüksége van, csupán az a kérdés milyen oldalról és milyen mértékben. Mivel ebből a tevékenységből állami bevétel (adó) nincs az állambácsit ez nem érdekli. Az hogy az oktató kevés jövedelmet vall be, azzal csak saját magának árt hosszú távon. Állambácsit ez sem érdekli! Ha az államtól várunk megoldást érdekelté kell tenni! Hogyan? Ezt mindenkinek a fantáziájára bízom!

Tóth Sándor 2015.09.13

A minimális óradíj matematikailag kiszámítható komponensekből áll össze. Elő van írva, hány perc, hány kilométer , milyen autó, mennyi minimálbérrel, mennyi járulékkal, adóval kell bele. Hazugság az, hogy ez alatt lehet tisztességesen órát adni. A számított minimum fölötti árképzés az a verseny kategória. Pontosan lehet tudni és számítani, mennyi az egy órára eső bér, járulék, üzemeltetés MINIMUMA. Tehát igenis lehetséges a minimális óradíj meghatározása kategóriás bontásban. Ha valaki efölött kér, az megfizettetheti a jobb autót, a képzettebb oktatót, a hétvégi vagy a munkaidőn kívüli termint. De a számított minimum alatti óradíj az nem a verseny, hanem a kikényszerített csalás kategóriája. Amíg ezt nem látjuk be, semmi nem fog változni.

Pető Attila 2015.09.13

Sanyi! Amit írsz, az teljességgel igaz! Aki a számított minimum alatt dolgozik, az valóban feltételezhetően tisztességtelen. Ez így igaz!
Amit viszont nem értenek sokan, hogy ez nem az ártörvény kompetenciája. Ha tudod, hogy tisztességtelen a másik iskola, csal a másik oktató, akkor ez ellen jogi úton el lehet járni!
Ezt viszont már senki nem vállalja fel, és ezért tűnik könnyebb megoldásnak, hogy az állam határozza meg a minimumot. De ehhez kevés a számítás...
A tejtermelők is kiszámítják, hogy mennyinek kéne lenni a tejnek, adatokkal alátámasztva. És hiába bizonygatják, hogy ennyiből nem lehet tejet előállítani, mégis előállítják.
A mi szakmánkban is sokan kiszámítják mennyi alatt nem lehet dolgozni, mégis dolgoznak, tehát ezzel végül azt bizonyítják be, hogy mégis lehet.
Arról nem beszélve, hogy még, ha lenne is fix ára, vagy minimálára az óráknak, ez az ártörvény alapján a szolgáltatás díja. Ettől még az iskola adhat neked jóval kevesebbet, mert az meg már megint más törvény alá tartozik. A taxisoknál is van olyan hely, ahol a 280 forintból 10% a leadó, és van ahol 35%...
Ezért nem jelentene megoldást a minimum tandíj sem.
Azt kellene elérni, hogy az oktatók ne vállaljanak bizonyos összeg alatt órákat. Ez az egyetlen megoldás, amit most, ebben a tömeges tanulólétszámban meg is lehetne tenni!
Hajrá!

Udvardy József 2015.09.12

OKTATÓHIÁNY - MUNKABÉR
Részlet taxis rendeletetből: "2013. szeptember 1-jén lépett életbe a Fővárosi Önkormányzat által megalkotott új budapesti taxirendelet ? a személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről és a személytaxi-szolgáltatás hatósági áráról szóló 31/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet ?, melynek értelmében a taxik az eddigi maximált ár helyett fix viteldíjjal fuvaroznak. Az alapdíj 450 forint; KILOMÉTERENKÉNT 280 forintot, várakozásnál pedig percenként 70 forintot kell fizetni. A rendelet előírásai betartásának ellenőrzésére ? különösen a fix ár alkalmazására ? közös ellenőrzésbe kezdett a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága, a Budapesti Közlekedési Központ, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelősége. Budapesten ?.?
Nálunk a B kategóriánál átlag 20 km/tanóra és az előírt minimum: 580 km.
580 x 280 = 162 400 Ft.
Ezt az összeget elosztjuk 30 órára: 162400 /30 =5413 Ft/óra.
Hogy állunk??? Az oktatási díj hol van még? Itt nem mi "vezetjük" az autónkat s közben még tanítanunk,oktatnunk is kell ?veszélyes üzemmódban?. Akkor miért kell nekünk nevetségesnek tűnő órabérért dolgoznunk. (Nem is értem miért fogadták nagyon sokan kétkedéssel januárban a minimális órabérről és tanfolyamdíjról szóló javaslatomat. Az oktatók és iskolavezetők közül kinek nem lenne ez jó?) A tanulóknak meg ELŐBB-utóbb úgyis szüksége lesz a vezetői engedélyre. Ha soknak tartanák a képzés díját akkor menjenek át Ausztriába, vagy Németországba.
Talán el kellene beszélgetni a fővárosi TAXI érdekképviselet vezetőivel (akik idén sem hagyták "működni" az olcsójánosokat) és meghívni őket egy "Továbbképzésre". Szerintem mindannyian jobban járnánk ha ott lehetnének az NKH illetékes és döntésképes vezetői - illetékes dolgozói, a Gazdasági Versenyfelügyelet, GVH illetékese(i), az érdekképviseleti vezetőink,...... stb. és MI az éhbérért dolgozók. A MI alatt értem az elméleti és/vagy gyakorlati oktatók és/vagy iskolavezetők és/vagy vizsgabiztosok egy a fővárosból és az összes megyékből küldött - választott - tenni akaró közlekedési SZAKEMBEREK kb 100 fős csoportját. Ne legyen túl sok ember egyszerre ott, mert akkor a "továbbképzésnek" sosem lesz vége. Egy ilyen "Továbbképzésre" talán lényegesen nagyobb lenne a megjelenési készség.
Hol legyen ez a "Továbbképzés"?
?Melyik út vezet Budára (0 kmkő)? - kérdezték Toldi Miklóst - A fizetős.
LEHETETLEN NINCS, CSAK TEHETETLEN! NEM CSAK SIRÁNKOZNI KELL(ENE)!
?ITT AZ IDŐ, MOST VAGY SOHA!?
Tisztelettel várom a kollégák véleményét, hozzászólását, javslatát:
Udvardy József K M GY oktató. iskolavezető
2015.09.12.

Új hozzászólás írása
Klubtag Számláló

0946

Legfrissebb hír
Változik a 24-es

Januártól változik a Képzési Rendelet